A magyarországi szlovének többsége egy viszonylag jól körülhatárolt térségben, a magyar- szlovén- osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárdot és az azt déli irányból övező és egymással szomszédos hat település – Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátisvánfalva, Kétvölgy, Orfalu – alkotta régióban él. Ezen a területen – a szlovén Rábavidéken- működik a szlovén szervezetek többsége, akik kooperálnak a települési és helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt lépnek fel az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén, az intézmények és közösségek fenntartása, a gazdasági tevékenység szervezése érdekében.
A szlovén nemzetiség intézményei többségében a Rába-vidéken működnek, így például (a teljesség igénye nélkül):
A tömbön kívül eső szlovén szórvány található még Szombathelyen, Mosonmagyaróvárott és Budapesten, valamint több dunántúli településen.
Az Országos Szlovén Önkormányzat 1995-ben alakult meg, az önkormányzat székhelye is Felsőszölnökön található. Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek védelmét és támogatását.
A 2014. október 12-én megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokon 10 helyi szlovén nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, melyet kizárólag a szlovén közösséghez tartozók hoztak létre Felsőszölnökön, Apátistvánfalván, Szakonyfaluban, Szentgotthárdon, Kétvölgyön, Orfaluban, Alsószölnökön, Szombathelyen, Budapesten és Mosonmagyaróváron.
Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével – amely koordinálja és finanszírozza a Rába-vidéken és Szombathelyen működő felnőtt amatőr kulturális csoportok munkáját a települési és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel, hazai – és adott esetben az anyaországi – állami szervekkel és intézményrendszerükkel.
Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás, az anyanyelvi egyházi hitélet fejlesztése, gazdasági kapcsolatok élénkítése terén, az intézmények és a közösség fennmaradása érdekében.
A szlovén nyelvoktatás területén nagy előrelépést jelentett, amikor a 2005/2006. tanévtől felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskolában és a 2007/2008. nevelési évtől az Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskolában bevezetésre került a kétnyelvű oktatás. Mindemellett szlovén nemzetiségi oktatás folyik Szentgotthárdon általános iskolai és középiskolai keretek között is.
A szlovén szervezetek egyik alapvető törekvése, hogy a kéttannyelvű – és a nemzetiségi- oktatás, -nevelés feltételei intézményeinkben folymatosan, hosszú távon biztosítottak legyenek a rábavidéki szlovén nemzetiség – különösen a felnövekvő generációk tagjainak- vonatkozásában, akik a szlovén nemzetiség társadalmi bázisai, kulturális örökségének megőrzői és továbbadói.
Az Országos Szlovén Önkormányzat 2012. július hó 1. napjától gyakorolja a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, illetve az Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda intézmények fenntartói jogát.
A magyarországi szlovének anyanyelvüket és hagyományos kultúrájukat őrzik, nagyszülőkről unokákra örökítik. Ebben segítségükre vannak: a kétnyelvű oktatás, a Magyarországi Szlovének Szövetsége által működtetett felnőtt kulturális csoportok, a Szlovén Kulturális Központban rendezett kiállítások és Nemzetközi Művésztelep, valamint a nemzetiségi önkormányzatok és egyesületek. Az autentikus területen és a diaszpórában élők „egy nagy családot” alkotnak. A magánkapcsolatokon túl közös rendezvényeket is szerveznek. Szlovéniával, az anyaországgal a rokoni, baráti kapcsolatokon kívül civilszervezeti kapcsolatokat is ápolnak.
A szlovén szervezetek és intézmények a nyelvi identitás kialakulását és elmélyítését szolgáló rendezvények szervezése és támogatása, a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek javítása; nyelvi képzések támogatása és a nemzetiségi nyelvoktatás/tanulás fejlődési feltételeinek javítása érdekében igyekeznek munkálkodni.
A fenti célkitűzések megvalósítását segíti – 2010. szeptember 11-i megnyitása óta az Országos Szlovén Önkormányzat intézményeként működő Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) – Küharjeva spominska hiša is, amelyben berendezett kiállítás a magyarországi szlovénség történeti, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit mutatja be. A környékbeli iskolák tanulói számára szlovén népismereti órák megtartására is lehetőség kínálkozni ezen a kiállítóhelyen. A kutatószobában elhelyezett iratok és könyvek hazai és külfödi kutatók számára tartogatnak értékes adatokat.
A Kühár Emlékház megnyitása a szlovén nemzetiség egyháztörténeti és néprajzi öröksége megőrzésének, tárgyi megnyilvánulásának kiemelkedően fontos eseménye volt és marad.
A rendezvény és maga az intézmény (Kühár Emlékház) állandó kiállításával és működésével – reményeink szerint hosszú időn át – hozzájárul a szlovén anyanyelv megőrzéséhez, a nemzetiségi identitás és az anyaországi kapcsolatok erősítéséhez.
A magyarországi nemzetiségek közül a szlovén nemzetiségnek önálló földi sugárzású rádiója van. A szentgotthárdi Szlovén Rádió a Szentgotthárd 106,6 MHz + Felsőszölnök 97,7 MHz frekvenciákon sugározza – 2012. január 1.- je óta napi 4 órában- műsorát. A Szlovén Rádió elsődleges célja, hogy a Szentgotthárd környékén élő szlovénség anyanyelvi tájékoztatását, azonosságtudatának és nyelvi kultúrájának erősítését, fejlődését, néphagyományainak ápolását szolgálja, a rádió tevékenysége révén a helyi és az anyaországi hallgatók is tudomást szereznek a magyarországi szlovén nemzetiségi és egyéb kulturális, idegenforgalmi, turisztikai stb. rendezvényekről.
Az anyanyelven történő tájékoztatásban és nemzetiségi öntudatunk megőrzésében fontos szerepet játszik a szombathelyi stúdióban készülő „Slovenski utrinki” című anyanyelvi magazinműsor, mely kéthetente 26 percben tájékoztatja a nézőket a Magyarországon élő szlovének életéről.
Az anyanyelvi írott tájékoztatásban nagy szerepe van a Magyarországi Szlovének Szövetsége által az évente megjelentett Slovenski koledar/Szlovén Kalendáriumnak, illetve az Országos Szlovén Önkormányzat és Média jogcímcsoportból és a Határon Túli Szlovének Hivatala támogatásából hetente megjelenő Porabje című újságnak.
A szlovén szervezetek további törekvése, hogy saját és intézményeik kiszámítható támogatottságának igénylése révén kulturális,- anyanyelvi,- egyházi hitéleti tevékenységük gyakorolható legyen, mivel az oktatáson kívül az említettek jelentik történetiségük gyökereit, hagyományaik bölcsőit a szlovén nemzetiséghez tartozók részére.
Összességében a szlovén szervezetek alapvető feladata továbbra is a szlovén nyelv, kultúra és nemzetiségi identitás megőrzése és átörökítése, továbbá bár nem állnak rendelkezésükre olyan jogi és pénzügyi szabályozók, amelyekkel hatékony munkát tudnának végezni a gazdaságfejlesztés érdekében, továbbá a térségben bizonyos előírások miatt nem is valósulhat meg aktív gazdaság- fejlesztés, azonban továbbra is úgy véljük, hogy a szlovén közösség stratégiai célja és – nem túlzóan – fennmaradásának egyik kulcskérdése a vidék gazdasági életének fejlesztése, fellendítése. Cél, hogy a politikai és gazdasági területen munkálkodó szakemberek egyaránt felismerjék a téma fontosságát és konkrét, gyakorlati lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a szlovén kisebbség társadalmi létének gazdasági bázisa kialakuljon és a megélhetés esélyének lehetőségét kínálja a lakosság – elsősorban a felnövekvő nemzedék – számára.
